Capela de Santo Amaro (Szent Amaro kápolna)

 


A Szent Amaro-kápolna kívülről

        A Szent Amaro-kápolna (Capela de Santo Amaro) Lisszabon egyik reneszánsz ékköve, amely az Alcântara negyedben, egy domb tetején található. Az 1549-ben épült kápolna a Tejo folyóra és a "Ponte 25 de Abril" (Április 25. híd) hídra néző csodálatos kilátásáról is ismert.

Kilátás a kápolna egyik külső kapujából. 
A távolban, a híd takarásában felsejlik a Krisztus Király szobor.


        A kápolnát a számos kápolnát  és kolostort építő Diogo de Torralva építésznek tulajdonítják. A templom egyedi, központosított alaprajzú, kör alakú építmény, amit egy kupola fed. Az épület elé egy félköríves, oszlopokkal tagolt galéria, az úgynevezett "galilé" került, amely jellegzetes reneszánsz hangulatot kölcsönöz neki.
        A kápolna belső terét a 17. és 18. századi, élénk színű, kézzel festett azulejo csempék borítják. Ezek a csempék Santo Amaro (Szent Amarus) életének és a nevéhez fűződő csodáknak a jeleneteit ábrázolják. A csempeképek között láthatóak például a törött végtagok gyógyításáról szóló történetek is, mivel a szenthez elsősorban ilyen jellegű gyógyulásokért fohászkodtak. A kápolna bejáratát díszítő díszes, kovácsoltvas kapuk a 18. századból származnak.


A kápolna előtere a híres csempékkel

        A kápolna története során több nehézségen is átesett: a köztársaság idején elhagyták, kifosztották, sőt, egy időben szénraktárként is használták. Azonban az 1920-as években felújították, és újra megnyitották a vallási szertartások előtt.

        A Capela de Santo Amaro Lisszabon egyik rejtett gyöngyszeme, kevésbé látogatott, mint a város főbb nevezetességei. A kápolna egy domb tetején áll, ahová egy meredek lépcsősoron lehet feljutni. (Én tudok egy kényelmesebb útvonalat, de bonyolult lenne leírni.)

  • Cím: Calçada de Santo Amaro, Alcântara, Lisboa

  • Nyitvatartás: Érdemes előre tájékozódni, mivel a kápolna nyitvatartása rendszertelen. Gyakran csak a szertartások idején van nyitva. Jellemzően a hónap első vasárnapján tartanak misét délelőtt 10 órakor, ekkor biztosan látogatható.

  • Megközelítés: A 15E villamossal, valamint a 714-es, 727-es és 728-as buszokkal közelíthető meg. A legközelebbi villamosmegálló az Est. Sto. Amaro.

        A katolikus hagyomány szerint Szent Amaro vagy Amarus zarándok (spanyolul: San Amaro , portugálul: Santo Amaro, galíciaiul: Santo Amaro ) apát és tengerész volt, akiről azt állították, hogy áthajózva átkelt az Atlanti-óceánon a földi paradicsomba. Több legenda is létezik róla, ez az egyik legszebb.

Santo Amaro 

(magyarul Szent Amárus) egyike a legismertebb és legtiszteltebb szenteknek a portugál és spanyol nyelvterületen, bár élete a legenda és a valóság határán mozog. Két fő alakot is kapcsolnak a nevéhez, amelyek közül az egyik a leginkább elfogadott.

1. Szent Mór (Szent Benedek tanítványa)

        A legelterjedtebb hagyomány szerint Santo Amaro azonos Szent Mórral (latinul: Maurus), aki Szent Benedek egyik első és legelkötelezettebb tanítványa volt. A történetek szerint a fiatal Mór római nemesi családból származott, és 12 évesen került Szent Benedek gondozásába.

  • A vízen járás csodája: A legnevezetesebb történet, amely Szent Mórral, azaz Santo Amaro-val kapcsolatos, az, amikor Szent Benedek látomásban megtudta, hogy egy fiatal szerzetes, Placidus a tóba fullad. Felszólította Amárust, hogy menjen és mentse meg. Amárus engedelmesen a vízen járva sietett a fiúhoz, megragadta a haját és partra húzta anélkül, hogy észrevette volna a csodát. Amikor partra ért, csodálkozva vette észre, hogy a vízen járt, és a csodát alázatosan mesterének, Szent Benedeknek tulajdonította. Ez a történet az engedelmesség és a hit erejének szimbóluma.

  • Betegségek gyógyítója: A néphagyományban Santo Amaro a végtagi betegségek, reuma, köszvény és csonttörések gyógyítójaként is ismert. Ez a kép a fent említett csodára vezethető vissza, ami miatt gyakran ábrázolják mankóval vagy végtagokat ábrázoló tárgyakkal.

2. A galíciai zarándok

        Egy másik hagyomány egy galíciai zarándokhoz köti Santo Amaro alakját. Ez a történet arról szól, hogy Amaro egy tengeri utazása során viharba került, és a biztonságos kikötésért cserébe megfogadta, hogy templomot épít. A lisszaboni Santo Amaro-kápolna építését a galíciai tengerészek fogadalmához kötik, akik sikeresen értek partot egy hatalmas vihar után a Tejo folyón Alcântara-nál.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azulejo: A portugál csempék mágikus világa - hol láthatjuk ezeket Lisszabonban?

Kép
Azulejo: A portugál csempék mágikus világa Képzelj el egy várost, ahol a falak mesélnek. Ahol egyetlen csempe is egy egész korszakot idéz fel: királyok hódításait, vallási legendákat, vagy éppen egy titkos szerelmes találkát. Ez Portugália és az azulejo – a mázas kerámiacsempe, ami több mint ezer éve nem csupán díszít, hanem mélyen átszövi a nemzeti identitást. Amikor Lisszabon vagy Porto utcáin jársz, ne csak a házakat nézd, hanem a burkolatot! Az azulejo szó az arab al-zillīj (kicsi csiszolt kő) szóból ered, utalva arra, hogy a technikát a mórok hozták az Ibériai-félszigetre. Eredetileg hőszigetelőként és nedvesség elleni védőrétegként szolgált, de a 15. század végén I. Mánuel király beleszeretett, és ezzel a csempe már elismert művészetté is vált Portugáliában. A nagy fordulat a 17. században jött el, amikor a Kínából érkező luxus porcelán hatására a portugálok is átvették a holland Delft által terjesztett kék-fehér stílust. Ez a színkombináció olyannyira ikonikussá vált, hogy a 18....
Read more »

Lisszabon ékszerdoboza Az Igreja de São Roque – Európa legdrágább kápolnájának története

Kép
  Hölgyeim és Uraim, felejtsenek el mindent, amit eddig a lisszaboni templomokról gondoltak! Itt állunk egy olyan helyszínen, amely nem csupán egy szakrális tér, hanem a történelem, a művészet és a mérhetetlen gazdagság túlélője. Képzeljük el a helyet 1755. november 1-jén, a Mindenszentek napján, amikor a Föld haragja szökőárral és tűzvésszel söpört végig Lisszabonon, romba döntve a királyi palotát, a hatalmas katedrálisokat és a város háromnegyedét, a São Roque templom — bámulatos módon — szinte sértetlenül állva maradt. A falai között állva nem egy rekonstrukciót látunk, hanem az 1755 előtti portugál barokk aranykor autentikus, érintetlen lenyomatát. A templom, amelyet a 16. században a befolyásos Jezsuita Rend emelt, és amelynek egyszerű, funkcionális tervei forradalmasították a vallási építészetet (ez volt Portugália első jezsuita temploma), a falai között rejti a művészettörténet egy olyan csodáját, amely a 18. századi gazdagság abszolút csúcsát jelenti. Sétáljunk el a bal old...
Read more »

Lisszabon a kémek fészke

Kép
  Azt hitted, James Bond Skóciában született? Tévedtél. Lisszabon, a kémek fészke I. A szövetségesek sikeres normandiai invázióját (D-nap, 1944. június 6.) nem csupán a fegyveres erő, hanem egy példátlan, stratégiai megtévesztési kampány is biztosította. Ennek az Operation Bodyguard néven ismertté vált kampánynak a középpontjában a német hírszerzés kettős ügynökökön keresztül történő manipulálása állt. Két figura, Juan Pujol García (Garbo ügynök) és Duško Popov ( Tricycle ügynök) emelkedik ki kivételes szerepével, amely mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódott a portugáliai Lisszabon operatív környezetéhez, egy semleges menedékhelyhez, amely titkos műveleti bázissá vált. Portugália António de Oliveira Salazar diktatúrája alatt gondosan kiszámított semlegességi politikát folytatott a világháború idején. Salazar elsődleges céljai pragmatikusak voltak: a rezsim belső védelme és a nemzet stratégiai gyarmatbirodalmának fenntartása. Ez a döntés egy egyedi földrajzi és diplom...
Read more »

Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés - 1755 november 1.

Kép
  Lisszabon látképe a földrengés előtt egy korabeli csempeképen a lisszaboni Nemzeti Csempe Múzeumban (Museu Nacional do Azulejo) Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés A katasztrófa, amely újraírta a várostervezést és a felvilágosodást Ma 270 éve következett be Lisszabon egyik legnagyobb tragédiája. 1755-ben Lisszabon Európa egyik legjelentősebb metropolisza volt. A becsült 200 ezer fős lakossággal a kontinens negyedik legnagyobb városaként tartották számon. Lisszabon gazdagsága, jóléte és kifinomultsága főként a Portugál Birodalom központjában betöltött szerepének, valamint a gyarmati Brazíliából érkező aranyra és gyémántokra épülő kereskedelmi hatalmának volt köszönhető. A város volt a birodalmi kereskedelem fő ütőere, egyben politikai és kulturális központ, amelynek hatalmas építészeti öröksége szorosan fonódott az óváros szűk, középkori utcáival. 1755 november 1. – a Mindenszentek napja békésen indult a fantasztikusan gazdag Lisszabonban, a gyarmatbirodalom szívében, ahol a k...
Read more »

Lisszabon kilátói

Kép
  Lisszabon a túlpartról Lisszabon, a portugál főváros, egyedülálló topográfiai adottságokkal rendelkezik, amelyek alapjaiban formálták a város arculatát és kulturális szövetét. A hagyományok szerint hét dombra épült, akárcsak Róma (valójában 8-ra, de úgy tűnik ez kevésbé misztikus szám), ami szervesen teremtette meg a "miradouros" néven ismert festői kilátópontok kiterjedt hálózatát. Ezek a helyszínek azonban sokkal többet jelentenek, mint egyszerű kilátópontok. A "miradouro" szó szerinti jelentése ugyan "kilátópont" vagy "kilátó”, de a lisszaboniak számára a közösségi élet elválaszthatatlan részei, ahol a lakosok és a látogatók egyaránt megpihenhetnek, beszélgethetnek, vagy egyszerűen csak élvezhetik a város pulzáló hangulatát, gyakran utcazenészek társaságában. Ez a domborzati sajátosság a városi infrastruktúrát is formálta, olyan egyedi közlekedési rendszereket hívva életre, mint a történelmi siklók és villamosok, amelyek nem csupán a dombok közö...
Read more »

Nemzeti Panteon (Panteão Nacional)

Kép
  A kép forrása: Pante ã o Nacional A lisszaboni Nemzeti Panteon (Panteão Nacional) története szorosan összefonódik egy hosszan elhúzódó építkezéssel, amelynek köszönhetően a portugál nyelvben a "como as obras de Santa Engrácia " kifejezés szinonimája lett a soha véget nem érő munkának. A panteon úgy emelkedik ki a környező házak közül, mint egy fehér kősziget Ehhez a közmondáshoz egy másik történet is kapcsolódik. A helyi plébániai feljegyzésekben utalások találhatók a „Desacato de Santa Engrácia” esetre, amely 1630. január 15-én történt, és amelyben a fiatal Simão Pires Solis vett részt. Állítólag új keresztény volt , és azzal vádolták, hogy ellopta a Santa Engrácia ereklyetartóját. Simãót a közeli szomszédok jelentették a Szent Hivatal udvarában, mivel éjszaka gyakran látták a közelben. Nem volt hajlandó felfedni az igazi okokat, amelyek miatt olyan gyakran tartózkodott ott éjszakánként, és annak ellenére, hogy ártatlanságát hangoztatta, 1631. január 31-én máglyán v...
Read more »

Az Ajudai Nemzeti Palota - Palácio Nacional da Ajuda

Kép
  A palota főbejárata ( Forrás ) Az Ajudai Nemzeti Palota, a portugál királyi család egykori rezidenciája, Lisszabon egyik legkiemelkedőbb építészeti és történelmi emléke. Története nem egy egyszerű építkezés krónikája, hanem mélyen összefonódik Portugália nemzeti tragédiájával, politikai viharaival és kulturális újjászületésével.  Az Ajudai Palota megépítésének története egy pusztító természeti katasztrófával kezdődik. 1755. november 1-jén, a mindenszentek napjának reggelén, helyi idő szerint 9 óra 30 perckor hatalmas földrengés rázta meg Lisszabont. A modern szeizmológiai becslések szerint a Richter-skála szerinti 9-es magnitúdót is elérő rengés három különálló, pusztító hullámban csapott le, tíz perc alatt a földdel tette egyenlővé a város nagy részét. A katasztrófát egy szökőár és kiterjedt tűzvészek követték, amelyek a megmaradt épületeket is elpusztították. Csak Lisszabonban legalább 15 000 ember vesztette életét, a halottak jelentős része a templomokban miséző tömegbő...
Read more »