Jeromos kolostor (Mosteiro dos Jerónimos)

 


A lisszaboni Jeromos-kolostor (Mosteiro dos Jerónimos) a Szent Jeromosról elnevezett rend egykori kolostora, amely a Tejo folyó torkolatánál, a Belém negyedben helyezkedik el, a portugál történelem és kultúra egyik legfontosabb szimbóluma. Az épületegyüttes, amely a közeli Belém-toronnyal együtt 1983 óta az UNESCO Világörökség része, több mint fél évezredes fennállása alatt tanúja volt a nemzet legnagyobb diadalainak és legmélyebb válságainak.
 A közhiedelemmel ellentétben, amely szerint a kolostort a sikeres indiai tengeri út utáni hála jeléül építették volna, a valós történelmi dokumentumok más narratívát festenek. I. Mánuel király már 1496-ban kérelmet nyújtott be a Szentszékhez egy kolostor felépítésének engedélyezésére. Ez az időpont egy évvel megelőzte Vasco da Gama 1497-es indiai expedíciójának indulását. Az építkezés hivatalosan 1501. január 6-án kezdődött meg, de az alapítólevelet már 1496-ban kiállították.
 A Jeromos-kolostor a Santa Maria de Belémnek szentelt korábbi kápolna, az Ermida do Restelo helyén épült. Ezt a kis kápolnát még Tengerész Henrik herceg emeltette, és az a helyszín volt, ahol a tengerészek, köztük Vasco da Gama és legénysége is, utolsó imáikat mondták el indulás előtt.
Egy ilyen nagyszabású építkezés hatalmas anyagi forrásokat igényelt, amelyeket a portugál kereskedelmi birodalom újonnan szerzett gazdagsága biztosított. A kolostor építését az úgynevezett "borspénz" adóból finanszírozták, ami a kelet-indiai és afrikai kereskedelemből származó jövedelmek 5%-át tette ki. Ezt az adót a portugál Indiai Armadák éves profitjára vetették ki, amely éves szinten legalább 70 kg aranynak megfelelő összeget jelentett. Ez a finanszírozási mechanizmus egyedülálló módon mutatja be, hogy a portugál gyarmatosításból és globális kereskedelemből származó vagyon közvetlenül táplálta a kolostor építését. Az épület anyagi alapja a globális kereskedelem erejében gyökerezett. A kolostor építéséhez használt Lioz kő, amely egy aranyos színű mészkő, szimbolikusan is utal az építkezéshez felhasznált mesés vagyonra.
 A Jeromos-kolostor a mánuel-stílus egyik legkiemelkedőbb alkotása és egyben Lisszabon legjelentősebb műemléki épülete. A stílus, amelyet I. Mánuel királyról neveztek el, a késő gótikus, reneszánsz és mór építészeti elemek egyedülálló keveréke. Legfőbb jellemzői a gazdagon faragott díszítések, a csavart keretek, a pazar boltívek és oszlopok. A díszítésekben erőteljesen jelennek meg a tengeri motívumok, mint a hajók, kötelek, korallok és tengeri lények, valamint a vallási és heraldikai szimbólumok, mint az armilláris gömb és a Krisztus-rend keresztje. Ezek a faragott motívumok a portugál nemzeti identitásnak, a tengerészethez és a felfedezésekhez fűződő viszonyának vizuális kifejeződései. Az armilláris gömb, Mánuel király személyes jelképe, a kozmikus és dinasztikus hatalom összekapcsolódását szimbolizálja, kifejezve az uralkodó világuralmi ambícióit. Az építkezés 1580-ban hirtelen leállt, amikor Portugália és Spanyolország egyesült (az Ibériai Unió). A rendelkezésre álló anyagi forrásokat ezután a spanyol Escorial építkezésére irányították át.
 I. Mánuel király a hieronimiták (Szent Jeromos-rendi szerzetesek) rendjét választotta, hogy betöltsék a kolostort. Ezeknek a szerzetesek fő feladata az volt, hogy imádkozzanak a király lelki üdvéért, és spirituális útmutatást nyújtsanak a tengerészeknek és hajósoknak, akik a Restelo kikötőből indultak felfedezőútjaikra. A rend maga az Ibériai-félszigeten alakult a 14. században. A kolostor így egyfajta spirituális kikötőként szolgált, megerősítve az állam és az egyház szimbiotikus kapcsolatát a felfedezések korában. A szerzetesek imája a tengerészekért egyfajta transzcendentális támogatást nyújtott a nemzeti vállalkozáshoz. A rend négy évszázadon át működött a kolostorban. A kolostor a 16. században a portugál Avis-ház dinasztikus temetkezési helye lett.

A kolostor templomának bejárata két oldalán található Vasco da Gama és Luís de Camões, Portugália nemzeti költőjének sírja. A szarkofágokat a 19. században faragta a szobrász, Costa Mota, neo-manuelin stílusban, szimbolikus díszítésekkel, mint például karavellák és földgömbök.


Vasco da Gama sírja

Da Gama hamvait 1538-ban szállították Lisszabonba. Azonban csak jóval később, 1880-ban helyezték őket az Avis-házi királyok sírjai mellé. A költő, Camões maradványait is ekkor helyezték át a kolostorba, ezzel jelképesen egyesítve a nemzetet gazdaggá tevő felfedezőt és a tetteit megéneklő költőt. 

Luís de Camões sírja

        Ez a 19. századi áthelyezés tudatos politikai és kulturális aktus volt, amely a nemzeti identitás megerősítését szolgálta, egyfajta "nemzeti pantheont" hozva létre. A gesztus összekapcsolja Portugália dicsőséges múltját a 19. századi nacionalista törekvésekkel, és a kolostor szerepét a dinasztikus temetkezési helyről a nemzeti hősök panteonjává emeli. További neves személyiségek, mint a költő Fernando Pessoa, a történész Alexandre Herculano, valamint több portugál elnök is itt nyugszik.

Az 1755. november 1-jén bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű lisszaboni földrengés a várost nagyrészt elpusztította. A Jeromos-kolostor azonban a városban csodával határos módon szinte sértetlenül vészelte át a katasztrófát. Csak a balusztrád és a magas kórus egy része sérült meg, de ezeket gyorsan helyreállították.
 A kolostor szerzetesi funkciója 1833. december 28-án ért véget, amikor állami rendelettel szekularizálták. A tulajdonjog a Real Casa Pia de Lisboa nevű jótékonysági intézményhez került. Ez a változás a 19. századi európai liberalizmus és a vallási intézmények hatalmának csökkenését tükrözte. A kolostor elveszítette eredeti spirituális célját, és állami funkciót kapott, ami jól illeszkedett a korszak általános trendjébe. A hieronimitákat (jeromosokat) feloszlatták, és az épület 1940-ig iskolaként és árvaházként működött.  A szekularizáció után az épület állapota romlani kezdett, de a 19. század második felében megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.A kolostor ma is aktív szerepet játszik a város életében. Egyik szárnya a Nemzeti Archeológiai Múzeumnak, egy másik pedig a Tengerészeti Múzeumnak ad otthont. Ez a funkcióváltás közvetlenül összekapcsolja a portugál felfedezések történelmét a jelenkori látogatókkal, bemutatva az épület gazdag múltját. A kolostor történetének egyik legjelentősebb modern eseménye 2007. december 13-án zajlott, amikor a kolostorban írták alá az Európai Unió megújulását megalapozó Lisszaboni Szerződést. 


Idézett munkák

  1. Lisszabon – Portugália – Szent Jeromos-kolostor és Vasco da Gamma síremléke (Portugália) | Bagyinszki Zoltán fotográfus, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://bagyinszki.eu/archives/4310

  2. Jeromos-kolostor - Lisszabon - Mosteiro dos Jerónimos - Lisszabon ..., hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://lisszabon.net/jeromos-kolostor

  3. A Jeromos-rendiek kolostora és a Torre de Belém Lisszabonban - Portugália, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/03/03/a_jeromos-rendiek_kolostora_es_a_torre_de_belem_lisszabonban_portugalia

  4. Szent Jeromos kolostor jegyek [2025] - érdekességek, infók - Netkoffer.hu, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://netkoffer.hu/szent-jeromos-kolostor/

  5. A Jeromos-kolostor Belémben – Csámborgó, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://csamborgo.hu/2021/12/09/a-jeromos-kolostor-belemben/

  6. Lisszabon Jeronimos Kolostor – Városkártyák.hu, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://varoskartyak.hu/lisszabon-jeronimos-kolostor/

  7. Jerónimos kolostor | Portugal Grand Tour | Navicup self guided tour app and map, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://navicup.com/object/portugal-grand-tour/jeronimos-monastery-232197/hu

  8. Jerónimos Monastery - Hours, tickets, how to get there - Lisbon, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://www.lisbon.net/jeronimos-monastery

  9. Jerónimos Monastery - Wikipedia, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://en.wikipedia.org/wiki/Jer%C3%B3nimos_Monastery

  10. Jerónimos Monastery History | Construction & Architecture, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://www.jeronimosmonasterytickets.com/history/

  11. Manueline remekművek: A Jerónimos-kolostor építészeti részletei, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://cars-scanner.com/blog/hu/portugal/manueline-masterpieces-the-architectural-details-of-jeronimos-monastery

  12. An overview of Manueline Architecture - RTF | Rethinking The Future, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://www.re-thinkingthefuture.com/designing-for-typologies/a7538-an-overview-of-manueline-architecture/

  13. Hieronymites - Wikipedia, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://en.wikipedia.org/wiki/Hieronymites

  14. Hieronymites, Hermits of St. Jerome - Christian Classics Ethereal Library, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://ccel.org/ccel/schaff/encyc05/htm/iii.xi.xli.htm

  15. Vasco da Gama sírja - Csámborgó, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://csamborgo.hu/2021/12/09/vasco-da-gama-sirja/

  16. Vasco da Gama - Wikipédia, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://hu.wikipedia.org/wiki/Vasco_da_Gama

  17. 1755-ös lisszaboni földrengés - Wikipédia, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://hu.wikipedia.org/wiki/1755-%C3%B6s_lisszaboni_f%C3%B6ldreng%C3%A9s

  18. Curious Facts: Jerónimos Monastery and Church - World Monuments Fund, hozzáférés dátuma: augusztus 30, 2025, https://www.wmf.org/journal-articles/curious-facts-jer-c3-b3nimos-monastery-and-church

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azulejo: A portugál csempék mágikus világa - hol láthatjuk ezeket Lisszabonban?

Kép
Azulejo: A portugál csempék mágikus világa Képzelj el egy várost, ahol a falak mesélnek. Ahol egyetlen csempe is egy egész korszakot idéz fel: királyok hódításait, vallási legendákat, vagy éppen egy titkos szerelmes találkát. Ez Portugália és az azulejo – a mázas kerámiacsempe, ami több mint ezer éve nem csupán díszít, hanem mélyen átszövi a nemzeti identitást. Amikor Lisszabon vagy Porto utcáin jársz, ne csak a házakat nézd, hanem a burkolatot! Az azulejo szó az arab al-zillīj (kicsi csiszolt kő) szóból ered, utalva arra, hogy a technikát a mórok hozták az Ibériai-félszigetre. Eredetileg hőszigetelőként és nedvesség elleni védőrétegként szolgált, de a 15. század végén I. Mánuel király beleszeretett, és ezzel a csempe már elismert művészetté is vált Portugáliában. A nagy fordulat a 17. században jött el, amikor a Kínából érkező luxus porcelán hatására a portugálok is átvették a holland Delft által terjesztett kék-fehér stílust. Ez a színkombináció olyannyira ikonikussá vált, hogy a 18....
Read more »

Lisszabon ékszerdoboza Az Igreja de São Roque – Európa legdrágább kápolnájának története

Kép
  Hölgyeim és Uraim, felejtsenek el mindent, amit eddig a lisszaboni templomokról gondoltak! Itt állunk egy olyan helyszínen, amely nem csupán egy szakrális tér, hanem a történelem, a művészet és a mérhetetlen gazdagság túlélője. Képzeljük el a helyet 1755. november 1-jén, a Mindenszentek napján, amikor a Föld haragja szökőárral és tűzvésszel söpört végig Lisszabonon, romba döntve a királyi palotát, a hatalmas katedrálisokat és a város háromnegyedét, a São Roque templom — bámulatos módon — szinte sértetlenül állva maradt. A falai között állva nem egy rekonstrukciót látunk, hanem az 1755 előtti portugál barokk aranykor autentikus, érintetlen lenyomatát. A templom, amelyet a 16. században a befolyásos Jezsuita Rend emelt, és amelynek egyszerű, funkcionális tervei forradalmasították a vallási építészetet (ez volt Portugália első jezsuita temploma), a falai között rejti a művészettörténet egy olyan csodáját, amely a 18. századi gazdagság abszolút csúcsát jelenti. Sétáljunk el a bal old...
Read more »

Lisszabon a kémek fészke

Kép
  Azt hitted, James Bond Skóciában született? Tévedtél. Lisszabon, a kémek fészke I. A szövetségesek sikeres normandiai invázióját (D-nap, 1944. június 6.) nem csupán a fegyveres erő, hanem egy példátlan, stratégiai megtévesztési kampány is biztosította. Ennek az Operation Bodyguard néven ismertté vált kampánynak a középpontjában a német hírszerzés kettős ügynökökön keresztül történő manipulálása állt. Két figura, Juan Pujol García (Garbo ügynök) és Duško Popov ( Tricycle ügynök) emelkedik ki kivételes szerepével, amely mindkét esetben elválaszthatatlanul kapcsolódott a portugáliai Lisszabon operatív környezetéhez, egy semleges menedékhelyhez, amely titkos műveleti bázissá vált. Portugália António de Oliveira Salazar diktatúrája alatt gondosan kiszámított semlegességi politikát folytatott a világháború idején. Salazar elsődleges céljai pragmatikusak voltak: a rezsim belső védelme és a nemzet stratégiai gyarmatbirodalmának fenntartása. Ez a döntés egy egyedi földrajzi és diplom...
Read more »

Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés - 1755 november 1.

Kép
  Lisszabon látképe a földrengés előtt egy korabeli csempeképen a lisszaboni Nemzeti Csempe Múzeumban (Museu Nacional do Azulejo) Az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés A katasztrófa, amely újraírta a várostervezést és a felvilágosodást Ma 270 éve következett be Lisszabon egyik legnagyobb tragédiája. 1755-ben Lisszabon Európa egyik legjelentősebb metropolisza volt. A becsült 200 ezer fős lakossággal a kontinens negyedik legnagyobb városaként tartották számon. Lisszabon gazdagsága, jóléte és kifinomultsága főként a Portugál Birodalom központjában betöltött szerepének, valamint a gyarmati Brazíliából érkező aranyra és gyémántokra épülő kereskedelmi hatalmának volt köszönhető. A város volt a birodalmi kereskedelem fő ütőere, egyben politikai és kulturális központ, amelynek hatalmas építészeti öröksége szorosan fonódott az óváros szűk, középkori utcáival. 1755 november 1. – a Mindenszentek napja békésen indult a fantasztikusan gazdag Lisszabonban, a gyarmatbirodalom szívében, ahol a k...
Read more »

Lisszabon kilátói

Kép
  Lisszabon a túlpartról Lisszabon, a portugál főváros, egyedülálló topográfiai adottságokkal rendelkezik, amelyek alapjaiban formálták a város arculatát és kulturális szövetét. A hagyományok szerint hét dombra épült, akárcsak Róma (valójában 8-ra, de úgy tűnik ez kevésbé misztikus szám), ami szervesen teremtette meg a "miradouros" néven ismert festői kilátópontok kiterjedt hálózatát. Ezek a helyszínek azonban sokkal többet jelentenek, mint egyszerű kilátópontok. A "miradouro" szó szerinti jelentése ugyan "kilátópont" vagy "kilátó”, de a lisszaboniak számára a közösségi élet elválaszthatatlan részei, ahol a lakosok és a látogatók egyaránt megpihenhetnek, beszélgethetnek, vagy egyszerűen csak élvezhetik a város pulzáló hangulatát, gyakran utcazenészek társaságában. Ez a domborzati sajátosság a városi infrastruktúrát is formálta, olyan egyedi közlekedési rendszereket hívva életre, mint a történelmi siklók és villamosok, amelyek nem csupán a dombok közö...
Read more »

Nemzeti Panteon (Panteão Nacional)

Kép
  A kép forrása: Pante ã o Nacional A lisszaboni Nemzeti Panteon (Panteão Nacional) története szorosan összefonódik egy hosszan elhúzódó építkezéssel, amelynek köszönhetően a portugál nyelvben a "como as obras de Santa Engrácia " kifejezés szinonimája lett a soha véget nem érő munkának. A panteon úgy emelkedik ki a környező házak közül, mint egy fehér kősziget Ehhez a közmondáshoz egy másik történet is kapcsolódik. A helyi plébániai feljegyzésekben utalások találhatók a „Desacato de Santa Engrácia” esetre, amely 1630. január 15-én történt, és amelyben a fiatal Simão Pires Solis vett részt. Állítólag új keresztény volt , és azzal vádolták, hogy ellopta a Santa Engrácia ereklyetartóját. Simãót a közeli szomszédok jelentették a Szent Hivatal udvarában, mivel éjszaka gyakran látták a közelben. Nem volt hajlandó felfedni az igazi okokat, amelyek miatt olyan gyakran tartózkodott ott éjszakánként, és annak ellenére, hogy ártatlanságát hangoztatta, 1631. január 31-én máglyán v...
Read more »

Az Ajudai Nemzeti Palota - Palácio Nacional da Ajuda

Kép
  A palota főbejárata ( Forrás ) Az Ajudai Nemzeti Palota, a portugál királyi család egykori rezidenciája, Lisszabon egyik legkiemelkedőbb építészeti és történelmi emléke. Története nem egy egyszerű építkezés krónikája, hanem mélyen összefonódik Portugália nemzeti tragédiájával, politikai viharaival és kulturális újjászületésével.  Az Ajudai Palota megépítésének története egy pusztító természeti katasztrófával kezdődik. 1755. november 1-jén, a mindenszentek napjának reggelén, helyi idő szerint 9 óra 30 perckor hatalmas földrengés rázta meg Lisszabont. A modern szeizmológiai becslések szerint a Richter-skála szerinti 9-es magnitúdót is elérő rengés három különálló, pusztító hullámban csapott le, tíz perc alatt a földdel tette egyenlővé a város nagy részét. A katasztrófát egy szökőár és kiterjedt tűzvészek követték, amelyek a megmaradt épületeket is elpusztították. Csak Lisszabonban legalább 15 000 ember vesztette életét, a halottak jelentős része a templomokban miséző tömegbő...
Read more »